Munkahelyi mondatok
- Ön igazolja az idegenekkel szembeni természetes bizalmatlanságomat.
- Örökké őrizni fogom az Önről alkotott első, téves elképzeléseimet.
- Kedvelem Önt. Emlékeztet rá, milyen volt fiatalnak és hülyének lenni.
- Nem vagyok magamnál. Kérem, hagyjon üzenetet.
- Úgy tűnik, magyarul beszél, de egy szót se értek belőle.
- Kedvesebb leszek, ha Ön okosabb lesz.
- Látom, úgy döntött, hogy a nyilvánosan szégyeníti meg önmagát.
- Mit szólna ahhoz, hogy soha? A soha elég gyors lesz?
- A vélemény olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, de senkit sem érdekli a másiké.
- Ha hosszú ideig csinálsz valamit lassú vagy, ha a főnököd akkor alapos.
- Foglakozunk vele, csak alacsony prioritással!
- Főnök a szeméből őszinteség sugárzik... az egyikből őszinte gonoszság, a másikból őszinte rosszindulat.
- Meddig csináljátok? Nincs rajta annyi pénz.
- Ki, én?! Eb itt csak szobáról szobára vándorolok.
- Nem tudom mi bajod, de fogadok, hogy jó nehéz kiejteni.
- Aha... úgy tűnik, az elbszúrás tündére megint erre járt...
- Pofád befogod, én vagyok itt az igazgató!
- A munkahelyemen én vagyok az Isten. Mindenki tudja, hogy létezem, de még senki sem látott.
- Egy kicsit nem figyelek oda és máris dolgozok!
- Én a főnök ő meg az én fizetésemmel van megelégedve.
- Állítólag jól képzett és tehetséges munkaerő vagyok. De akkor mit keresek itt?
- Sajnálom a lábamnál még nincs klaviatúra!
- Gyorsaság... Hatékonyság... Megbízhatóság... A kedves ügyfél ezek közul kettőt választhat.
- Nálunk a munkaidőnek is feltűnik, ha kihasználják!
- Néhány ember pattanás a világ fenekén. Nem igazán veszélyes, csak roppant kellemetlen. Vigyázz! Ha hagyod elmérgesedni, még veszélyes is lehet!
- A főnök is olyan ember mint a többi, csak az a baj, hogy ő ezt nem tudja!
- Az Ön valósága és az enyém közötti bármilyen összefüggés teljesen véletlenszerű.
- Csak mert senki se ért meg, még nem vagy művész.
- Már most próbállak elképzelni ragtapasszal a szádon.
- Van elég tehetségem és kreativitásom, csak szarok az egészre.
- Valaki mondja meg miért jó nekem, hogy itt dolgozhatok mert megint elfelejtettem!
- Megkérem a később érkezőket, hogy a folyosó bal oldaslán szorosan a fal mellett közlekedjenek, elkerülvén az összeütközést a korábban távozókkal.
- Ha hosszú ideig csinálsz valamit lassú vagy, ha a főnököd akkor alapos.
- A statisztika olyan, mint a bikini: a lényeget eltakarja, de azért sejtet valamit.
- Rabszolgaság volt van és lesz is, legalábbis amíg te vagy itt a főnők.
- Sajnos mindig annak van igaza, aki az íróasztal fiókos oldalán ül.
- Ha már úgyis állsz, letolnád? Na mindegy, már elment... (a reluxáról)
- Ez valóban logikusan hangzik. Ideje emelni a gyógyszeradagot!
- Sajnálom, de a hatalmamat csak jóra használhatom.
|